Jen Legal on Blogger

A nemzetközi gyakorlatban elterjed részvényjuttatási programok hazai változata kedvező adózási szabályokkal segíti, akár azt a célt, hogy a dolgozók és vezetők résztulajdonosokká váljanak, akár azt a célt, hogy a vállalkozás gazdálkodásának eredményességéhez kötött bónusz kifizetése a munkabérnél alacsonyabb adóterheléssel történhessen, akár a cafeteria részeként. Lassan de biztosan egyre több vállalkozás vezet be munkavállalói résztulajdonosi program ot, azaz MRP-t, amely jelentős adózási előnyt kínál mind a vállalkozás, mind a résztvevő munkavállalók számára. Az MRP úttörői a nagy cégek, köztük számos tőzsdei cég, hiszen a munkavállalók létszámából adódóan a megtakarítás összegszerűségében náluk legmagasabb. Ugyanakkor a középvállalati szektorban is egyre több vállalkozás hoz létre MRP szervezetet, hiszen az MRP bevezetésével járó előnyök, valamint a bevezetés és működtetés költségei meglehetősen jól számszerűsíthetőek. Cserében tagadhatatlanul magas a belépési küszöb: a rendelkezés

Ha a vállalkozásban tőkepótlás szükséges, vagy egyéb okból célszerű a tőkeemelés, akkor a tagi kölcsönök állománya apportként felhasználható, és így tőkévé konvertálható. Ha már a tagi kölcsön rendelkezésre áll A vállalkozások működtetése során, ha pótlólagos finanszírozás szükséges, akkor azt a tulajdonosok több módon is biztosíthatják. Ennek egyik kézenfekvő útja a tagi kölcsön nyújtása a vállalkozás számára.  A tagi kölcsön előnye, hogy egyszerű a kivitelezése, majd pedig egyszerű a visszafizetése, amikor azt a vállalkozás pénzügyi helyzete lehetővé teszi. Ez azzal is jár, hogy a vállalkozás könyveiben akár jelentős tagi kölcsön állomány halmozódhat fel.  Ha azonban a vállalkozás tőkehelyzete megerősítést igényel, akár cégeladás előtt, akár cégeladástól függetlenül, akkor felmerül a kérdés, hogy a tőkehelyzet rendezése során a tagok felé fennálló kötelezettségek állománya felhasználható-e. A cégbírósági gyakorlat jelentős ingadozást mutatott a kérdésben abból következően, hogy a hel

Egy vagy két ügyvezető esetén a Ptk ügyvezetői modellje a leghatékonyabb. Kettőnél több tényleges döntéshozó esetén azonban már nem feltétlenül tükrözi azt, ahogy a cég a gyakorlatban működik. Az ítélőtábláig jutott a kérdés, a felek szerződési szabadságának része-e, hogy a Kft szervezetének kialakítása során igazgatóságot hozzanak létre. Az 1892-es német mintája megalkotott Kft kétségkívül Magyarországon is a legsikeresebb formája a tőkeegyesítő társaságoknak. Egy vagy több önállóan vagy együttesen eljáró ügyvezetőre épülő irányítási struktúrája azonban nem minden esetben biztosítja a gazdasági szereplők által megkívánt rugalmasságot. Ahol az ügyvezetői modell nem mindig elegendő Ott, ahol az irányítással összefüggő érdemi kérdésekben egy vagy két személy dönt, ott kétségkívül az önállóan vagy a másik ügyvezetővel együttesen eljáró ügyvezető a leghatékonyabb irányítási forma. A tényleges működés és az ügyvezetés Ptk-ben leírt koncepciója közötti eltérés azonban három vagy több ügyveze

Miben több a váltó mint egy papírra írt fizetési ígérvény? Miben hozott újat a váltótörvény? A váltó szabályozásának története Legújabb időkben az 1930-as genfi váltójogi egyezményt kihirdető 1965-ös Tvr és az ehhez kapcsolódó ugyancsak 1965-ös IM rendelet tartalmazta a váltóra vonatkozó szabályokat, miközben évtizedek teltek érdemi váltóforgalom nélkül. A 90-es években a hirtelen megváltozott környezetben újraéledt a váltó, ehhez azonban a bírói gyakorlatnak kellett számos nem szabályozott kérdésre választ adva kitölteni a szabályozás hézagait. A Váltótörvény szövegezése A szabályozás alapja változatlanul a genfi váltójogi egyezmény, amely egységes szabályok alkalmazását írja elő a részes államok számára. Vannak azonban kérdések, amelyek eldöntését az egyezmény kifejezetten a szerződő államokra hagy, és vannak kérdések, amelyek egyáltalán nem szabályoz. Ebbe a körbe tartoznak a váltó érvényesítésére vonatkozó eljárásjogi szabályok. A korábbi kétszintű (Tvr. és IM rendelet) helyébe

Az üzleti titok védelme nem pusztán a vállalkozás felépítése, versenyképességének a megőrzése során merül fel, hanem akkor is, amikor a vállalkozás eladásra kerül. A  cégeladás menete  egyik szokásos lépése, hogy a potenciális cégvásárló az  eladó vállalkozást átvilágítja , értve ez alatt, hogy áttekinti a vállalkozás működését, iratait abból a célból is, hogy felmérje a jelenlegi és múltbeli tevékenységéből eredő esetleges kockázatait. Az átvilágítás szükségszerűen együttjár azzal, hogy a potenciális vevőnek bizalmas információk is átadásra kerülnek, méghozzá jelentős mennyiségben hiszen az  átvilágítás  jellemzően az eladó vállalkozás teljes tevékenységét átfogja. Cégadásvétel során az üzleti titok védelme legszembetűnőbben a  titoktartási nyilatkozat , illetve a  titoktartási megállapodás  formájában jelenik meg, amely az átvilágítás megkezdését megelőzően kerül aláírásra. Az  üzleti titok r a vonatkozó szabályozás lényegi elemeit áttekintő cikk az  uzletresz.com Cégeladás blog ban

A  Dr. Jen László Ügyvédi Iroda  egy specializált ügyvédi iroda, amelynek fókuszában a cégadásvételek és az MRP szervezetek állnak. Az iroda a gazdasági jog területén belül elsősorban  vállakozások adásvételéhez  és  MRP szervezetek  létrehozatalához nyújt jogi tanácsadást. Cégeladás ügyvéd Cégvásárlás ügyvéd Vállalatfelvásárlás jogi tanácsadás Céges átszervezés ügyvéd MRP létrehozatala, alapítása és működtetése ügyvéd Az oldalon megjelenő írások  gyűjteménye .